Hogy telt az elmúlt éved? Mi volt benne a jó, s mi a rossz? Mit dobnál ki és felejtenéd el örökre? Mit viszel tovább mert a jó, az építő irányt képviselte az életedben?

Ilyenkor év elején számot vetünk, van, aki új vagy régen is vágyott, de még ki nem próbált ígérteket fogalmaz meg. A legtöbben igyekeznek is ezeket betartani, ezen új irányoktól remélve a jobb életet. Aztán, ha nem jön össze, jön a kesergés. Miért nem tudom megvalósítani, miért nem tudok leszokni, miért nem kapok kellő segítséget...

Hiszem, hogy elménk hatalma megkérdőjelezhetetlen: amit eltervezünk, amit komolyan akarunk, amiről igazán meg vagyunk győződve, sikerül fog. De el kell engedni hozzá a múltat. Nem lehet folyton azon rágódni, hogy miért nem sikerült valami korábban, mert akkor soha nem fogunk a jelenben élni. A múltból lehet tanulni, sőt, kell is, de arra hivatkozva egy helyben toporogni nem szerencsés. Pont így van a jövővel is. Ha mindig azon jár az eszünk, hogy mi lesz ekkor, meg akkor, szintén a jelent űzzük ki a mindennapjainkból. Soha nem volt akkora szükség megélni a pillanatot, mint most. Élj a mának! Vedd észre a szépet, a jót, a szeretetet és a kedvességet. S persze vannak kevésbé jó pillanatok, sőt akár nagyon rosszak is, de ezeket is a jelenben kell kezelni. Ha elengedjük a múlt keserveit és a jövőtől való félelmet, kiderül, hogy milyen szép körülöttünk a világ. Lehet fanyalogni, hogy ezt most miért írom, de azt hiszem megér egy próbát. J Add át magad a mának, élvezz minden dolgot, amit épp csinálsz, s ezzel a rohanó napjaid meghosszabodnak kicsit, s talán nem érzed majd, hogy elszalad melletted az élet. Szép napot, szép pillanatokat kívánok!